na van meg negyed oram,

addig megprobalom elmeselni a bokatorest akkor oke?
szoval az egesz ugy kezdodott, hogy mentunk judeval kofi szulinapi bulijaba, egyertelmuert az egeszert judet es kofit kell felelossegre vonni. amugy nem allhatom meg hogy meg ne irjam, hogy regota eloszor igazi party keszulodes volt, es pont olyanok voltunk mint a csajok a hazibuliban, csak egy kicsit huszonegyedik szazadi kiadasban folyamatos msn kapcsolat, ki-mit vesz fel, milyen smink, milyen haj, stb, stb, jude meg kepeket is kuldott magarol. es akkor megerkeztunk az abszolut hazibulibol ismert gorkoris diszkoba. (bocs csak tegnap megint megneztem a hazibulit es olyan jo volt, de igerem tobbet nem irom le azt a szot h hazibuli)
hulyeseg lenne azt mondani, hogy benne volt a levegoben a bokatores, de valahogy megis. feltetlenul nem tett jot a gorkoriistennosegemnek, hogy nem volt 34-es cipojuk igy lotyogott kicsit a labam, de hat ez egy olyan megszokott erzes, hogy lotyog a labam egy cipoben, miert pont a gorkori lenne a problema, ugye?
szoval szerintem meg egy orat sem voltunk ott amikor en popsira csusztam es valahogy a bokam alakerult. semmi komoly, semmi latvanyos taknyolas csak egy kis elegans csussz. persze rogvest ereztem, hogy itten baj lesz de ki hitte volna, hogy ekkora. lekisertek a tereprol, hivtak egy medikat, az lehuzta a bakimat es mondta, hogy akkor ma mar ha lehet ne is huzzam vissza meg hogy kicsit ki van ficamodva semmi vesz ha lehet pihentessem par napig. heh! kicsit ucsorogtem es neztem, jude milyen nagyon jol nyomja, nem is tudtam, hogy ilyen koribajnok ez a csaj, ezt meg eddig nem is mondta, ennyi ev utan na mindegy!
azutan hirtelen kicsit rosszul lettem, nyilvan a shock. elbotorkaltam hanyni, ami azert volt a legrosszabb mert korulottem mindenki ugye koriban volt, szoval 1. az atlagosnal is sokkal kisebb voltam, 2. elegge feltem, hogy valami bena ra nem menjen a labamra a kerekeivel, 3. meg amugy is rogton egyertelmu mi tortent azzal a balekkal akin nincs korcsolya es biceg.
de hanyas segitett, csak kicsit fel kellett pofozni magamat a holtsapadtsagbol, sajnos ez egy ilyen tulajdonsagom, hipp-hopp bekekulszurkulsargul a fejem es olyan vagyok mint egy vizihulla. na ezt meg azert vegkepp nem engedte a buszkesegem, plane csak egy kis ficam miatt.
aztan vegre megtalalt kofi aki akkor mar tobbszor hivott es tuvetette a helyet is ertem aggodalmaban (lesz meg egy kofi post is hamarosan, most csak annyit, hogy kofi egy angyal, nagyon imadjuk es nala jobb lakotarsat almodni sem lehetett volna). es akkor kicsit meg patyolgattak de mi hamarosan hazaindultunk judeval. a terv az volt, hogy majd fogok egy taxit, persze nana, hogy nem volt nalam a telefonos fuzetecskem, szal maradt a leintes, erre meg kerlek ne is epits londonban szombat este. igy ugy alakult, hogy felszalltunk egy buszra azzal elmentuk trafalgarig ott jude felrakott egy buszra ami elvitt camden-ig ahol mar csak egyet kellet nekem egyedul atszallnom, szal egyaltalan nem volt veszes az ugy. leszamitva, hogy ilyen kiszolgaltatottan meg soha sem ereztem magamat. tudtam, ha nem segitenek alig birok jarni es ha veletlenul valaki aszonnya, hogy ad ma nekem a telkodat akkor meg el sem tudok szaladni. camden pedig jo hely arra az ejszaka kozepen, hogy az emberen elhatalmasodjanak ezek az erzesek. azert en igyekeztem urra lenni magamon. hulyen csinaltam mert pont egy olyan megallonal szalltam le ahol az en buszom nem all meg, igy kicsit kellett setalnom, nagyon nagyon meghatodtam amikor egy magas huszevformaju fiu aki a haverokkal az ejjelnappali elott logott odapattant mellem, hogy hogyan segithet. irto kedves volt es elsegitett a megalloig. itt meg hamarosan felutotte a fejet egy indiai hodolo, aki a vegen mar penzt is akart ajanlani nekem csak menjek el vele. nem akarok ennek a reszleteibe belemenni, de nagyon rossz volt es a vegere igazan feltem tole. ekkor jott egy busz ami baszott megallni a nyomorultnak (nekem) meg egy reszeg angol fiu aki annyira reszeg volt,h azt hitte angol vagyok, plusz hogy 22-23 eves es a vegen mar tole is feltem kicsit mert nagyon akarta tudni a telefonszamomat, meg, hogy miert is nem akarok vele elmenni szorakozni egy kicsiket csak kettesben. aztan jott vegre egy busz ami hazavitt, az angol fiu is felszallt es en nagyon feltem, hogy nehogy leszalljon velem leven a beszelgetes elejen elmondta hol lakik szoval tudtam o nincs is iranyban ezen a buszon. de nem szallt le, en meg majdenm elbogtem magam oromomben, egy bokatorest siman atveszelek, azt hogy egy kapualjban megeroszakojjanak azt nem! viszont leszallt egy nagyon helyes gusztusomhoz illo fiatal par akik a honuk ala kaptak es haza kisertek. a lepcson itthon annyi ido alatt jottem fol, hogy ramkapcsolodott az automatikusan kapcsolodo villany igy eleg sokat kellett bajlodni a kulcsokkal, de bejutottam! kurkasztam meg nemi jeget es agyba bujtam. amugy tyo nem volt otthon, mert dolgozott es ott aludt, de masnap amint tudott hazajott es akkortol mar minden sokkal jobb volt.
nagyon erdekes tapasztalat volt ilyen kiszolgaltatottnak lenni, amiota szellemi fogyatekosokkal dolgozom azota eletem resze, hogy hogyan batoritsam, erositsem egy gyenge csoportjat ennek a tarsadalomnak, hogy ok is egyenlo felnek erezzek magukat ebben a jatszmaban es kikerjek maguknak ha atneznek rajtuk, es ne feljenek, es higyjek el ok is ernek annyit mint barki mas. hat nem kell, hogy csorgasd a nyaladat es nem kell hogy ne tudj beszelni eleg ha kicsit santikalsz es maris alsobbrendu leny vagy. azt hiszem ez a tapasztalat megkozelebb hozott a munkamhoz es az emberekhez akikkel foglalkozom. imadom a munkamat, vissza akarok menni dolgozni!
es most atadom a gepet a diakfiunak!
kepek hamarosan jonnek hamarosan bokarol es kofirol!
bokarol egyfolytaban a pal utcai fiuk jutnak eszembe! hogy en azt hogy szerettem! lehet a masik bokamat elnevezem nemecseknek!