Tuesday, September 27

Nero es en 2

nu, haza ertem a mai robotbol, es gondoltam befejezem egyszuszra, hisz mar nincs is sok hatra ebbol a neros temabol. amit monnyuk kedvelek a munkaban, hogy szinte mindig ugyan azok az emberek jonnek be akiket kezdek megismerni (ld. tudom milyen tipusu/meretu kavet isznak) es ettolo van egy csaladias legkore a helynek, szemlatomast ok is kedvelnek engem. korulbelul itt ki is merul azoknak a dolgoknak a szama amiket kedvelek ebben a munkaban. mert pl a delelottok igazi halal, hosszu orakig apadatlanul az utcan all a sor, kulonosen gyilkosak a 7-16-ig taro muszakok, ilyenkor szoktam fel 9-kor elaludni estenkent. viszont jo hogy van amikor 16-21-ig vagyok, mint pl ma is, es akkor sok mindent lehet csinalni delelott, ma pl mentem uszni, nagyon jo volt! meg ket dolog, van ami miatt igazan szamolom a napokat: egyreszt ebben az orszagban, mindenfele elorehaladottsaga ellener meg el az a szornyuseg, hogy emberek dohanyozhatnak munkahelyeken, irorszag alaposan elkenyesztetett ebbol a szempontbol. nu ennek az eredmenye hogy en passziv dohanyzasra vagyok kenyszeritve heti kb. 35 oraban, az eletemre tornek!!!! a masik az egyenruha viselese, esetleg csacskan hangzik, lehet ebbe meg bele sem gondoltak, azt is el tudom kepzelni ez masnak nem okoz akkora gondot mint nekem, de pokoli, hogy bele vagyok kenyszeritve egy olyan poloba amilyet utoljara hatodikba tesiorara hordtam, es hogy mindenki ilyenben van korulottem, kihangsullyozva, hogy mi mind milyen egyformak vagyunk, blablabla. borzaszto!!!! amugy erdekes innen alulrol es a gyakorlatban latni hogyan epul fol egy marketing strategia, egy arculat, csupa olyasmi amikrol en tanultam, es erdekel. monnyuk ugy erzem ez a par het eleg volt tanulmanynak, lassan ideje tovabb lepni.
amugy meg nehany napja mikozben hazafele setaltam az jutott eszembe, hogy annak ellenere, hogy nagyon sajnalom magam, amiert ilyen kaka munkat csinalok, egyreszt persze buszke lehetek magamra, hogy megbirom, masreszt meg megtortent szepen csondben az amire vagytam. reszese vagyok ennek a varosnak, van munkam, lakasom, bankszamlam, uszodam, rendorsegi ugyem, haziorvosom, parkom, kedvenc uzletem, zoldsegesem, tescom, buszberletem szoval minden ami ahhoz kell, hogy ugy erezzem itt elek! es tenyleg itt elek!!!


6 comments:

althea said...

ez a kép világbajnok! télleg modell leszel, có!!! :)

althea said...

egyébként vendéglátózni sztem nagyon kafa dolog, leszálítva a sok álldigálást és a nagy hajtást, és igaz persze, h nem mindegy, hol, de én pultoslány koromban nagyon élveztem, ha láttam, h a vendégek jól érzik magukat, meg lehet velük jóban lenni. és ki tudja, milyen karrier vár még rád a neróban, főleg olyan brilliant nyelvtudással, lehet, h pár hónap múlva te fogod az össze olaszt kommandírozni, és még olaszul is megtanulsz közben :)

Salamonz said...

milyen edes maga sacibebi! hat ki tudja, majd meglatjuk! meg persze az is lehet ahogy jude felvazolta, hogyu besetal egy vilaghires rendezo, vagy meginkabb egy modell manager, es felfedez! itt semmi sem lehetetlen!!!

iszting said...

o, annnyira orulok a beszamolonak, vegre megtudtam sok mindent magarol! nagyon vaganynak es ugyesnek es kitartonak latom magat, igazan! es vicces, amit a vegen konkluzionak irtal, marmint, h resze lettel a varosnak;szuper, szuper, gondolj mindig erre, ha nagyon faradt v szomorkas vagy.
szoval csak azt akartam, h en buszke vagyok magara.
meg egy csomo mindent akartam reagalni az egyes reszletekre, de ahhoz ujra vissza kell olvasnom, ugyhogy meg visszaterek

iszting said...

na, pl. meg azt akartam, h en nagyon is el tom kepzelni a kavezos munka szepsegeit, anna baratnem eckermannos karrierje kapcsan sokat tanultam-megtudtam errol a temarol -o is a csaladiassagot, meg a mosoly-jo nap kozvetitest emeli ki mint fontos alapkoveket a munka megszereteseben. jaj, de butan fogalmazok, remelem, azert ertheto.

en abszolut megertem az egyenruhas szenvedeset,elegge korlatozhatja az ember szabadsagerzetet.

de ha ennyire nem tudnak angolul a kollegak, nincs gondjuk a vendegekkel? gondolom, a vendegek mast is mondanak azert, minthogy "caffe latte, please!". masreszt viszont azt szurtem le ebbol az egeszbol, h nekem is termhet meg baber londonban, ha egyszer odasodor az elet:-)hiszen en meg talan az alapfoku nyelvvizsgat is le tudnam tenni.

ez tenyleg nagyon erdekes, amit a magyar lanyrol irtal, h " nagyon magyar, de van benne vmi, amit szeretsz" -szal ha megfejtetted, kerlek szamolj be!
tovabbi jo napot!

Virtualista said...

Nekem egyáltalán nem a kávéfőzés, kiszolgálás dolog jött le a beszálmolódból, hanem tényleg az emberek - akár jó vagy rosszfej kollégák, akár vendégek - és az tényleg tök, jó, hogyha megismersz valakit, én azért imádok itt az utcában a zöldségesnél meg a kisboltban vásárolni, mert nem megyünk már el egymás mellett az eladókkal, hanem ismernek, mosolyognak, utcán rámköszönnek, és még beszélgetni is szoktunk apróságokról és tényleg megcsinálja az ember napját - bocs az anglicizmusért, ha ezt így hívják.
Szóval csak hajrá és előre a kávészagú olaszokkal és happy vendégekkel kikövezett úton, és éljen a londoni Có!