Saturday, August 6

2:00 meghívtak fatimába


tegnap este jelenésünk volt. a második, ha jól számolom, de ez ütött.
zajlik a környéken egy független filmfesztivál, nagyrészben rövidfilmeket adnak esténként, néha egy-egy hosszabb lélegzetű darab, nekünk sikerült kifogni egy gyöngyszemet. minden nap más téma van, péntek az ír és ír nyelvű alkotások napja volt.
késve érkeztünk, lemaradtunk sajnos arról a remeknek ígérkező darabról, mikor egy kínai zöldséges besokall, megpörgeti kis földgömbjét, így határozván meg célállomását, írországot. kideríti, hogy ott a hivatalos nyelv a kelta, és mikor megérkezik dublinba, rádöbben, hogy senki nem érti mit beszél... a következő darab hasonlóan mulatságos: egy átmulatott éjszaka után arra ébred főhősünk, hogy nem érti az angolt, csupán keltául tud beszélni...
kellemes bemelegítés után rövid szünet, majd következett a 'the call to fatima' c film, melynek rövid leírásából a programfüzetben nem szúrt szemet a 'vatikán ajánlásával' jelző. keresnem kell a szavakat, co nem ismerte a sztorit, hátha más sem, ezért röviden: 1917-ben három fiatal pásztorgyerek 6 ízben találkozott a szűzzel a portugáliai fatimában. a szűz mindenfélét tanított nekik, és megjósolta a háború végét (és még 9/11-et, mint később kiderült...)
már a múvi minősége kezdett vicces hatást kelteni, klasszik vhs effektekkel és szintipop vmint midi zenebetétekkel fűszerezett alkotást valószínűleg a fatimába járó zarándokokkal nézetik meg napjában többször, ha nem vágják jól a miatyánkot. a filmet egy bizonyos michael atya kommentálta végig, kedves, nagyszakállú mint a mikulás, csak épp feketében, tréfásan pörögve forgószékében a bluebox háttér előtt. róla olvastuk utóbb, hogy nagy népszerűségnek örvend írországban, mint nagy mesemondó (a film plakátján - lásd fent - egyik lelkes kritikus külön kiemeli m. atya zseniális alakítását). az alkotást valójában nem szeretnénk teológiai alapon kritizálni, szinte az üléshez mágnesezve izgultuk végig a másfél órát, voltak benne azonban meghökkentő asszociációk. a 'lady from heaven' ahogy általában utaltak rá, megjósolta ugye a háború végét, közben bejátszottak első világháborús képsorokat (m.atya mindent szinkronizált, a német támadások alatt 'engel, engel' és 'stoppt das!' kiáltásokat hallatott és jókat kacagott). a háború kimenetelét a bolsevik forradalom hozta, hirtelen vágásokkal mutatták előbb a cári családot, lenint és utána pedig az atombombát (!), mint az antidemokratikus szocializmus azonnali következményét. volt még több bejátszás a berlini fal leomlásáról, lángoló ikertornyokról is, csak úgy mellékesen. a történet továbbá őrjítő módon kötődött a számmisztikához, ahogy az utolsó fatimai pásztor idén februárban és jánospál pápa meg bizonyos órában halt meg (a pontos adatokra nem emlékszem). mint ebből kiderül, a film 2005-ös, sőt a dvd-n extraként végignézhető a pápa temetése (ára 24 euro).

a fények felgyulladásánal vettük észre, hogy a vetítőterem jóformán teljesen kiürült, csak néhány ember várt végig a csodára... az utolsó alkotás meg egy paranoiás csajról szólt, akit képzelt szeretője teherbe ejtett. az anyja papot hívott, hogy kiűzzék a gonoszt, közben a képzeletbeli fiú raszputyin módszereivel próbálta kinyírni a fanatikus lelkészt. neki is volt látomása, egy este összefutott a kocsmában a kivi-bajszú sörözgető jézussal és annak három meztelen énekesnő-angyalával, akikről meglepődve vette észre, hogy nem borotválják bizonyos testrészüket... kissé öncélú film volt, de nem mertünk kimenni közben, mert ott ültek a lelkes alkotók melletünk, nem akartuk megbántani őket. a végét ki lehetett számítani: a lány megeszi képzeletben megszült gyermekét és diliházba kerül...

1 comment:

Anonymous said...

több tiszteletet, gyermekeim, ha kérhetném.